Bori-Fekete Ágnes, vagyok és nem volt jelem az óvódában.

Szerbiában ez akkor még nem volt divat… a kilencvenes évek elején legalábbis, amikor kezdtem tanulni a közösségi beilleszkedés szabályait, még biztos nem.

Ha lett volna, biztos, hogy egy bőrönd jelképezett volna, mintegy előre vetítve a rengeteg utazást, tanulást és élményt, amit azóta is gyűjtök, raktározok. A bőröndbe…

Ami elfér benne:

A versmondó múlt és jelen. Sokéves. Versmondóként és versfelkészítőként számos nemzeti és nemzetközi versenyt látogattam és látogatok ma is. Az utóbbi időben zsűriként is motiválom a versszeretőket határon innen és túl Kaleidoszkóp- és Illyés Gyula díjas versmondóként

A gyermek-és diákszínjátszás- ez is meghatározó élménye volt tanulóéveimnek. Megismerni az egyéni színpadlét után a közösségit is, hatalmas élmény volt. Azóta is részese a színjátszás a mindennapjaimnak, de már a drámapedagógia eszköztárának a segítségével alkotok.

2018-ban a XXVII. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozón egy arany minősítést is szerzett a csapatom

Káva Kulturális Műhely, tanítási dráma, komplex színházi foglalkozások, meseterápiás délutánok… több ezer különböző korú diákkal megvalósult drámafoglalkozást gyömöszöltem a puttonyomba: Drámatáborok, anyanyelvápoló táborok, Irodalom és nyelvtan tanítás, Felnőttképzések

Néha kicsit írok is… magamnak is, másoknak is, a színpadnak is. 2014-ben kerültem a Termini Műhelyébe drámatanárként. Táboraikban működöm és drámafoglalkozásokat tartok. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek a foglalkozások során közösségként éljék meg a felhőtlen játék örömét. Fontos, hogy a közösségen belül önmaguk lehessenek örömeikkel, félelmeikkel és kérdéseikkel egyaránt. Lehetőséget teremtek arra, hogy mindezt a saját, a dráma és a színház nyelvén ki is tudják fejezni, fel is tudják oldani.